Elérkezett hát a nap, 2011 November 10. csütörtök: A német Scooter együttes ismét hazánkba látogatott - idén már másodjára és persze legnagyobb örömömre. Ezúttal a budapesti Műjégpályán megrendezett Fridge Fesztivál első napján léptek fel. Nos, vegyük szépen sorjában, mi minden is történt ezen a csodálatos Fridge Fesztiválon:
A beléptetés maga volt a vicc:
A kordonokból labirintust csináltak az okosok, ezért a bejutás ide-oda tipegős volt. Tisztára, mint az oviban. Bár biztos ennek is megvan a maga előnye. Gondolom, ha nagy a sor, nem az úttesten várakozik a nép.
Túlvergődtem az első majomketreceken, aztán jött egy kapu-szerűség. Ott állt két srác meg két csajszi Fridge Fesztiválos szervezői passal a nyakukban. Nyújtom át nekik a napijegyet, erre mutatják tovább az utat - merthogy nem ők adnak a napijegyért karszalagot. Csak tudnám, mi a jó fenének volt szükség akkor őket oda beállítani. Na mindegy, akkor továbbmegyek. Újabb kordon-labirintus következett. Itt már kezdtem úgy érezni magamat, mint egy mérgezett egér. Ide-oda tipegés a kordon-rengetegben. Végre elérkeztem a pénztárhoz. Nyújtom át a napijegyet a pénztáros hölgyikének, erre elém rak egy szövet-karszalagot, ami ugyebár mindegyik napra érvényes lenne. Fene azt a k.rva jó szivemet, visszaszóltam neki, hogy 'Helló! Én napijegyes vagyok!" Erre ő: "Jaaaaa, bocs. ELNÉZTEM." Szegényen frankón látszódott, hogy nem igazán van rutinja ebben a munkakörben. Na jó, átvettem a narancssárga csütörtöki karszalagot. Újabb pár tizenéves kiskölyök következett, újfent szervezői passal a nyakukban. Az egyik rá is ragasztotta a csuklómra, de olyan sebességgel, mint akit azelőtt pár órával műtöttek. Oké, ez is megvolt. Jött egy újabb kordon-labirintus. Itt már kínosan röhögtem magamban. Következtek a smasszerek, akik szépen megkértek, hogy nyissam ki a válltáskámat. Megmutattam nekik a lemezes mappámat, a váltó ruhámat, meg a fülhallgatómat, merthogy Scooter után nekem még jelenésem volt a Klub Fellazban is. Szegény biztonságiakon igen erősen látszott, hogy magasról fosnak az egészre. Továbbengedtek. És igen, végre bejutottam a Műjégpályára. A válltáskámat betettem az AXE partysátorba, kedves ismerősömhöz, Mr. X-Vision-höz, merthogy ő volt a fényechnikus, így nem kellett a ruhatárral szarakodjak. Már ha volt ruhatár. Na, irány a nagyszinpad, ami valójában nem is volt olyan nagy. Kb a Hegyaljás nagyszinpad negyede.
Oké, ennek is megvolt az előnye: Majdhogynem testközelből verethettünk H.P.-ékkel.
A Scooter majdnem fél órás késéssel kezdett - a hivatalos kezdés 20:30 lett volna -, mert a 'kedvesdrágaaranyos' szervezők eléjük betették még azt a nyamvadt snowboard lesikló versenyt, és persze, hogy ennek is a Scooter és a közönség itta meg a levét, merthogy a Fridge Fesztiválnak 22:00 óráig volt engedélye, hogy a szabadtéri nagyszinpadot "üzemeltethesse". Ennek következtében pedig a Nessaja közben mutatták oldalról H.P.-nek, hogy 1 zene és game over. A tracklista amúgy ugyanaz volt, mint a Hegyalján + az új kislemez, a David Doesn't Eat. Itt szeretném megjegyezni, hogy a DDE-ben hatalmasat csalódtam - persze kellemesen. Eszméletlen nagyot szólt - még annak ellenére is, hogy nem csípem a dubsteppet és a hangtechnika sem volt igazán jó. A mélyek pár helyen igencsak betorzítottak.
Nos tehát a Nessaja után jött a töptöppöltetős Maria (I like it loud) és ennyi. Semmi 'hadd mutassam be a bandát', semmi How much is the Fish?, semmi finálé egyveleg, csak 'Thank you so much! See ya!' és már le is rohantak a szinpadról. És mindezt kb. 3 másodperc alatt...
Pozitívumok: Ricky-n és H.P.-n most látszott is, hogy igencsak jól érezték magukat. H.P. ugyan többször is kegyetlenül elcseszte a szöveget, de akkor is poénra vette a dolgot (Például: A Jump That Rock (Whatever You Want) elején: 'Alright crew'.......szünet, néz jobbra-balra, aztán vigyorogva a közönségre: Coming up with the incredible... H.P. Baxxter ... Haha' ) meg hülyéskedett a táncosokkal - főleg a The Question is What is the Question alatt. Rick szinte minden szám után dobálta a puszikat, megtapsolta a nézőteret... egyszóval látszott rajta, hogy jól érzi magát. Michael meg jóformán állt, mint egy darab kula. :)
A beléptetés maga volt a vicc:
A kordonokból labirintust csináltak az okosok, ezért a bejutás ide-oda tipegős volt. Tisztára, mint az oviban. Bár biztos ennek is megvan a maga előnye. Gondolom, ha nagy a sor, nem az úttesten várakozik a nép.
Túlvergődtem az első majomketreceken, aztán jött egy kapu-szerűség. Ott állt két srác meg két csajszi Fridge Fesztiválos szervezői passal a nyakukban. Nyújtom át nekik a napijegyet, erre mutatják tovább az utat - merthogy nem ők adnak a napijegyért karszalagot. Csak tudnám, mi a jó fenének volt szükség akkor őket oda beállítani. Na mindegy, akkor továbbmegyek. Újabb kordon-labirintus következett. Itt már kezdtem úgy érezni magamat, mint egy mérgezett egér. Ide-oda tipegés a kordon-rengetegben. Végre elérkeztem a pénztárhoz. Nyújtom át a napijegyet a pénztáros hölgyikének, erre elém rak egy szövet-karszalagot, ami ugyebár mindegyik napra érvényes lenne. Fene azt a k.rva jó szivemet, visszaszóltam neki, hogy 'Helló! Én napijegyes vagyok!" Erre ő: "Jaaaaa, bocs. ELNÉZTEM." Szegényen frankón látszódott, hogy nem igazán van rutinja ebben a munkakörben. Na jó, átvettem a narancssárga csütörtöki karszalagot. Újabb pár tizenéves kiskölyök következett, újfent szervezői passal a nyakukban. Az egyik rá is ragasztotta a csuklómra, de olyan sebességgel, mint akit azelőtt pár órával műtöttek. Oké, ez is megvolt. Jött egy újabb kordon-labirintus. Itt már kínosan röhögtem magamban. Következtek a smasszerek, akik szépen megkértek, hogy nyissam ki a válltáskámat. Megmutattam nekik a lemezes mappámat, a váltó ruhámat, meg a fülhallgatómat, merthogy Scooter után nekem még jelenésem volt a Klub Fellazban is. Szegény biztonságiakon igen erősen látszott, hogy magasról fosnak az egészre. Továbbengedtek. És igen, végre bejutottam a Műjégpályára. A válltáskámat betettem az AXE partysátorba, kedves ismerősömhöz, Mr. X-Vision-höz, merthogy ő volt a fényechnikus, így nem kellett a ruhatárral szarakodjak. Már ha volt ruhatár. Na, irány a nagyszinpad, ami valójában nem is volt olyan nagy. Kb a Hegyaljás nagyszinpad negyede.
Oké, ennek is megvolt az előnye: Majdhogynem testközelből verethettünk H.P.-ékkel.
A Scooter majdnem fél órás késéssel kezdett - a hivatalos kezdés 20:30 lett volna -, mert a 'kedvesdrágaaranyos' szervezők eléjük betették még azt a nyamvadt snowboard lesikló versenyt, és persze, hogy ennek is a Scooter és a közönség itta meg a levét, merthogy a Fridge Fesztiválnak 22:00 óráig volt engedélye, hogy a szabadtéri nagyszinpadot "üzemeltethesse". Ennek következtében pedig a Nessaja közben mutatták oldalról H.P.-nek, hogy 1 zene és game over. A tracklista amúgy ugyanaz volt, mint a Hegyalján + az új kislemez, a David Doesn't Eat. Itt szeretném megjegyezni, hogy a DDE-ben hatalmasat csalódtam - persze kellemesen. Eszméletlen nagyot szólt - még annak ellenére is, hogy nem csípem a dubsteppet és a hangtechnika sem volt igazán jó. A mélyek pár helyen igencsak betorzítottak.
Nos tehát a Nessaja után jött a töptöppöltetős Maria (I like it loud) és ennyi. Semmi 'hadd mutassam be a bandát', semmi How much is the Fish?, semmi finálé egyveleg, csak 'Thank you so much! See ya!' és már le is rohantak a szinpadról. És mindezt kb. 3 másodperc alatt...
Pozitívumok: Ricky-n és H.P.-n most látszott is, hogy igencsak jól érezték magukat. H.P. ugyan többször is kegyetlenül elcseszte a szöveget, de akkor is poénra vette a dolgot (Például: A Jump That Rock (Whatever You Want) elején: 'Alright crew'.......szünet, néz jobbra-balra, aztán vigyorogva a közönségre: Coming up with the incredible... H.P. Baxxter ... Haha' ) meg hülyéskedett a táncosokkal - főleg a The Question is What is the Question alatt. Rick szinte minden szám után dobálta a puszikat, megtapsolta a nézőteret... egyszóval látszott rajta, hogy jól érzi magát. Michael meg jóformán állt, mint egy darab kula. :)
A RAMP (The Logical Song) felpörgetős részénél Rick mostanában, ugye, mindig átszalad Michael-höz és együtt tombolnak. Na ez most - ha jól láttam - elmaradt. Ehelyett Rick előre jött, elkezdett tapsikolva, vigyorogva ugrabugrálni az embereknek, utána egy pár másodperc erejéig Michael előtt ugrált és ennyi.
Elindult az új nóta, a David Doen't Eat. Rick árgus szemekkel nézte a közönséget. Gondolom leste, hogyan reagál a trekkre a nép. Na de amikor bejött az első refrén, ott aztán 'elszabadult a pokol' - természetesen jó értelemben. Ekkor Rick elkezdett aranyosan mosolyogni. Látszott rajta egy olyan, hogy 'Huh, ők legalább eszik' :)
Vicces volt még a Fuck the Millennium alatt H.P., amikor elkezdte dugni a szinpadi hangfalakat, erre Michael kinyújtotta féloldalasan a nyelvét és elkezdte vigyorogva csóválni a fejét.
Amúgy hatalmas piros pont Ricknek, mert eléggé sok számban élőben nyomta rá a dallamot. A pirotechnikától megint besz@rtam - szerintem sokan mások is. Szegény H.P.-nek szerintem picit lepörzsölte a szőrt a karjáról a tűz, mert ahogy felcsaptak a lángok, fintorgott egyet és hátrébb ugrott.
Negatívumok (ha még nem lett volna elég a bevezetőmben): Valamelyik Fridge Fesztiválos illetékes a Facebook-on vagy a hivatalos magyarországi Scooter rajongók fórumán (már nem emlékszem pontosan, hogy hol) meg is említette, hogy lesz majd fűtött sátor, és ott lesz a nagyszinpad. Persze lóf@sz nem volt. Még szerencse, hogy mentek a tűzcsóvák, mert azok legalább befűtöttek valamennyire. Anélkül meg igen-igen odafagytunk volna a placcra. Btw azt nem értem, mi a náthás lóf@sznak kellett két koncert közé besűríteni azt a nyomorult snowboard versenyt? És igen, felháborító, hogy x km-t utazok én is és a többiek is, hogy normálisan meg legyen tartva egy koncert - még akkor is, ha egy kis hakniról is van szó - errefel ilyen baromságokkal cseszik el és veszik el a fellépő együttestől az időt.
Az oké, hogy a Fridge Fesztivál a téli sportokról szólna elsősorban, de akkor rendezzék meg a lesiklást NAPPAL ! ÉS IGEN! B@SSZÁK MEG A SZERVEZŐK!
Elindult az új nóta, a David Doen't Eat. Rick árgus szemekkel nézte a közönséget. Gondolom leste, hogyan reagál a trekkre a nép. Na de amikor bejött az első refrén, ott aztán 'elszabadult a pokol' - természetesen jó értelemben. Ekkor Rick elkezdett aranyosan mosolyogni. Látszott rajta egy olyan, hogy 'Huh, ők legalább eszik' :)
Vicces volt még a Fuck the Millennium alatt H.P., amikor elkezdte dugni a szinpadi hangfalakat, erre Michael kinyújtotta féloldalasan a nyelvét és elkezdte vigyorogva csóválni a fejét.
Amúgy hatalmas piros pont Ricknek, mert eléggé sok számban élőben nyomta rá a dallamot. A pirotechnikától megint besz@rtam - szerintem sokan mások is. Szegény H.P.-nek szerintem picit lepörzsölte a szőrt a karjáról a tűz, mert ahogy felcsaptak a lángok, fintorgott egyet és hátrébb ugrott.
Negatívumok (ha még nem lett volna elég a bevezetőmben): Valamelyik Fridge Fesztiválos illetékes a Facebook-on vagy a hivatalos magyarországi Scooter rajongók fórumán (már nem emlékszem pontosan, hogy hol) meg is említette, hogy lesz majd fűtött sátor, és ott lesz a nagyszinpad. Persze lóf@sz nem volt. Még szerencse, hogy mentek a tűzcsóvák, mert azok legalább befűtöttek valamennyire. Anélkül meg igen-igen odafagytunk volna a placcra. Btw azt nem értem, mi a náthás lóf@sznak kellett két koncert közé besűríteni azt a nyomorult snowboard versenyt? És igen, felháborító, hogy x km-t utazok én is és a többiek is, hogy normálisan meg legyen tartva egy koncert - még akkor is, ha egy kis hakniról is van szó - errefel ilyen baromságokkal cseszik el és veszik el a fellépő együttestől az időt.
Az oké, hogy a Fridge Fesztivál a téli sportokról szólna elsősorban, de akkor rendezzék meg a lesiklást NAPPAL ! ÉS IGEN! B@SSZÁK MEG A SZERVEZŐK!
Többezer emberre volt összesen 6 mobilbudi. Gusztustalan, ami ott ment körülötte.
A "műsorvezetők" Enimöl Kenibölszék voltak. Ismét próbálták lökni a gagyibbnál-gagyibb "kölyökhumorukat". Próbáltak volna benyögni pár Scooter-poént is, de nem igazán jött össze nekik. Néha már nekem volt kínos, amiket azok ott produkáltak. Szóbahozták a Kozmixot is, mint 'magyar szkútőr', meg keresték, kinek van hidrogén szőke haja. Aztán megosztották a nagyérdeművel, hogy hát bizony ők nem gondolták volna, hogy a 'szkútőr' még 2011-ben is le tud tenni valamit az asztalra. Idézem: 'Le a kalappal előttük'. Aztán kicsit 'bulvárosabbra' akarták venni a figurát: Elárulták a népnek, hogy 'A szkútőr kért külön vécét. Hmmm...a ToiToi már nem elég jó nekik.' A tömeg nagyrésze abszolúte nem vette a "poénjaikat". Főleg, hogy szinte mindenki fázott és igen nagy volt már a késés.
Összegezve a csütörtök estét: A koncert brutál jó volt (Még most sincs hangom), a szervezés nem. Köszi, Fridge!
A "műsorvezetők" Enimöl Kenibölszék voltak. Ismét próbálták lökni a gagyibbnál-gagyibb "kölyökhumorukat". Próbáltak volna benyögni pár Scooter-poént is, de nem igazán jött össze nekik. Néha már nekem volt kínos, amiket azok ott produkáltak. Szóbahozták a Kozmixot is, mint 'magyar szkútőr', meg keresték, kinek van hidrogén szőke haja. Aztán megosztották a nagyérdeművel, hogy hát bizony ők nem gondolták volna, hogy a 'szkútőr' még 2011-ben is le tud tenni valamit az asztalra. Idézem: 'Le a kalappal előttük'. Aztán kicsit 'bulvárosabbra' akarták venni a figurát: Elárulták a népnek, hogy 'A szkútőr kért külön vécét. Hmmm...a ToiToi már nem elég jó nekik.' A tömeg nagyrésze abszolúte nem vette a "poénjaikat". Főleg, hogy szinte mindenki fázott és igen nagy volt már a késés.
Összegezve a csütörtök estét: A koncert brutál jó volt (Még most sincs hangom), a szervezés nem. Köszi, Fridge!
Végezetül pedig íme az új Scooter single-track, a David Doesn't Eat @ Fridge Fesztivál:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése